Árpádföldi TCTenisz Club · 1985Pályafoglalás

Történet · 1954–2020

Emlékek magunkról — magunknak.

Az ÁTC krónikáját a tagok írták: forgácsok, jegyzetek, a szájhagyomány egyre halkuló hangja. Ez a rövidített változata — a klub alapítóinak és mindenkinek, aki azóta a salakon játszott.

Előzmények

Az ÁTC története furcsa módon 1954-ben kezdődik, a VASAS IKARUS létrejöttével — sőt talán még korábban, a Mátyásföldi Lawn Tennis Club megszűnésével. Az MLTC a világháború előtt és utána, 1949-ig a magyar tenisz egyik fellegvára volt: itt játszott és edzősködött Asbóth József, és itt kezdte budapesti pályafutását a későbbi örökös bajnok, Gulyás István.

Az autóbuszgyár mellé magas szintű sportélet járt: NB I-es teniszcsapat, hat salakpályával. Három év múlva a csapatnak nyoma sem volt — a tenisz „úri sportnak” számított. 1972-től aztán új generáció jött, házibajnoksággal, gyerekoktatással, egyre jobb eredményekkel.

1984 végén az IKARUS SE elnöksége úgy döntött, hogy a teniszszakosztályt megszünteti. Az ügy minden fórumot megjárt, a döntés mégis végleges maradt.

A búcsúest, ami nem lett búcsú

A tagság az IKARUS Club étteremben gyűlt össze, a játék utáni törzshelyén. Az estet búcsúnak szánták — utoljára, emlékezetesen, aztán mindenki megy a maga útján. Ám kiderült, hogy Árpádföldön a helyiek teniszpályát kezdtek építeni: a pálya félig elkészült, de a lelkesedés elfogyott.

A döntés szinte percek alatt megszületett: új egyesületet kell alakítani, a pályát megszerezni és befejezni. Ott, a búcsú helyett egy új korszak kezdődött.

„A tagok nem ettek, nem ittak, csak egyesületet akartak alapítani.”

1985. március 14-én megalakult az Árpádföldi Tenisz Club. Az alakuló ülés Horváth Gábor lakásán volt; cipőlevétellel kezdődött, és mivel nem volt elég szék, a társaság széken, kanapén és padlón ült. A kor ideológiája még közbeszólt — tenisz club nem lehetett, csak torna club —, de ez az apróság már senkit nem zavart. A klub első elnöke Horváth Gábor lett.

Egy hónap alatt

A csapatbajnokság kezdetére, május elejére a pálya elkészült. Mosdó még nem volt, de lehetett játszani. Épp akkor raktak le a közeli bányában bontott salakot, amit egy Moszkvics furgonnal hordtak át — a kormányának akkora holtjátéka volt, hogy a pilóták sűrűn váltották egymást.

A munkát Csertán Kálmán dirigálta, fő-fő pályamesterként. Éles szemmel vette észre a legkisebb hibát is, és még élesebb nyelvvel ösztökélte a lankadókat. A munkák végeztével ő volt az egyetlen sérült: mindkét kezében ínhüvelygyulladással. A szomszédok — a Biber, a Lajos és a Kardos család — soha egy rossz szót nem szóltak a labdapufogásra. Köszönet érte ma is.

Hosszú évekig ez állt a hűtőszekrény ajtaján: import sör 12 Ft, Kőbányai 10 Ft, üdítő 6 Ft. A kiszolgálás becsületkasszával működött — és működött, mert hiány soha nem volt.

Bajnokság, harmadik pálya, új nemzedék

1986-ban az első csapat tizenkét meccsből tizenegyet megnyert, és bajnok lett a budapesti III. osztályban. Ugyanebben az évben elkészült a zuhanyzó és a WC is. 1991-től egy német teniszcsapattal alakult ki hosszú barátság, 1995. március 23-án pedig elkezdődött a harmadik pálya építése.

Azóta a pályák szélesebbek lettek, és a legkisebbeknek elkészült egy „Play & Stay” gyerekpálya. Jött az automata öntözés, az online foglalás és a webkamera — és a pályát ma is a tagok tartják karban. 2016 és 2020 között a csapat az OB III-tól az OB I-ig jutott.

1985. március 14.

Az alapító tagok.

Kerüljön megörökítésre — ahogy a krónika fogalmaz — az ÁTC húsz alapító tagjának névsora.

  1. Barna Ferenc
  2. Csertán Kálmán
  3. Dóra István
  4. Fabók Szilárd
  5. Farkas János
  6. Fülöp László
  7. Gyepes László
  8. Gyulai Tibor
  9. Homolya György
  10. Horváth Gábor
  11. Juhász Ferenc
  12. Kapitány Balázs
  13. Koronthály László
  14. Molnár Mihály
  15. Popik János
  16. Privitzer Vilmos
  17. Rátonyi László
  18. Szeiler László
  19. dr. Záborszky Ferenc
  20. Edelényi Éva
Pályafoglalás Gyerekedzés